A távoli ismerőseim között viszonylag sokszor születtek gyermekek, de bevallom őszintén, sosem tudtam mit kezdeni a babákkal, kicsit tartottam is tőle, hogy a kezembe adják például, elvégre minden szülő titkon nagyon félti a gyerekét, még akkor is, ha ezt nem mondják. Éppen ezért sokáig tényleg tartózkodtam az ilyen élményektől, ami egészen addig tartott, amíg bátyámnak gyermeke nem született. Ez majdnem pontosan három éve történt, amikor gyökeresen megváltozott a babákhoz való hozzáállásom.
Szóval bátyámék bejelentették a feleségével, hogy jön a baba, nagyjából karácsony körül. És valóban így is lett, pár nappal karácsony előtt meg is született az unokaöcsém, akit egy ideig viszont nem látott a család. Ellenben tavasszal találkoztunk, és muszáj volt valamivel meglepni a bátyámékat, úgyhogy nyilván babás cuccokat akartunk venni nekik, hiszen ilyenkor annak örül egy szülő is a legjobban – gondoltuk.
Így történt, hogy egy bababoltot kellett keresnünk, ahol be tudunk szerezni valami hasznos cuccot a kis Petinek, vagyis az újszülött unokaöcsémnek. Tudtátok, hogy egészen sok bababolt van Budapesten? Mert én nem, és egészen meg voltam lepve, mikor megláttam, mennyi áruház közül válogathatok. És ekkor realizálódott bennem az is, hogy egy volt gimnáziumi osztálytársam is bababoltot nyitott vállalkozásként, ahol nagyrészt saját készítésű, nagyon dizájnos kis játékok és különféle tárgyak kaphatók.
Úgyhogy barátnőmmel megbeszéltük, hogy elmegyünk ebbe a bababoltba, hogy ha már vásárolunk, akkor azzal legalább támogassunk is valami jó célt – vagyis egyúttal segítsük az ismerősöm vállalkozását. Emellett az is eszünkbe jutott, hogy egy ilyen boltban kisebb eséllyel veszünk olyan ajándékot, amit már ők vagy más megvett a kis Petinek.
Szóval betértünk a bababoltba, ami nagyon jól felszerelt kis hely volt, és az eladók is nagyon kedvesek voltak, főként miután megemlítettem nekik, hogy ismerem a tulajt. Körbenéztünk tehát, majd találtunk különféle cumikat, csörgőket, kis plüssállatokat, játékokat. Elképesztő, mennyi minden van egy bababoltban! De ami a legaranyosabb volt: adtak kis cipőket is, amik mindkettőnknek nagyon tetszettek.
Kicsit furcsa érzés is volt persze babaholmikat nézegetni a barátnőmmel, de hát nekünk is eljön egyszer majd az idő, és talán nem is árt, ha erre szépen fel is készítem magam. Szóval végül vettünk egy kis rugdalózót és egy plüsst, gondoltuk, talán abból még annyira nincs bátyáméknak. De tisztában voltunk vele, hogy a rugdalózó például nem fog valami sokáig kitartani, elvégre egy kisbaba nagyon gyorsan nő.
Elvittük tehát az ajándékokat a családi összejövetelre, amikor meg is ismerhettük az unokaöcsémet. Nagyon aranyos egy gyerek volt már elsőre is, rögtön nagyon jóba lettünk, és úgy tűnt, az ajándék is nagyon tetszett neki, legalábbis mosolygott, amikor átadtuk neki.
A megvásárolt termékek tehát jól bejöttek, meg is adtuk a bababolt elérhetőségét. Illetve ez volt az a pont is, amikor jóba lettem az unokaöcsémmel, és ezáltal fel is oldódott bennem a babáktól való viszolygás.
Azóta többször is voltunk ebben a bababoltban, például cipőt és játékokat venni. De újabban más helyekre is mentünk, szóval már egészen nagy rutinunk van a babaholmi vásárlásban. És ki tudja, pár éven belül talán jól is jön ez a jártasság, ha gyereket szeretnénk vállalni. És nektek volt valami élményetek a bababoltokkal?